2004. december 12. Ráckeve

Dr. Kalmár Gergely biogenetikus előadása az életről, vagyis a TÖNKÖLY-ről.

AZ ÉLET NEVE: TÖNKÖLY



A fehérje az élet alapja. Kizárólag a növények tudják elõállítani, az állatok már csak átalakítják.

A vegyszerek és a radioaktív sugárzás növekedése által okozott nem tudatos génmanipuláció hatására egyre kevesebb az élelmiszerekben az emészthetõ fehérje.

A ma termesztett búzafajták jelentõs részének 10-13 százalékos fehérjetartalmából harminc százalék emészthetõ. És mi van a maradék hetven százalékkal?

Gond akkor van, ha valamilyen mérget tartalmaz. Vagy kergemarhakórt okozó fehérjét, amit csak a fertõzött állat elégetésével lehet a táplálékláncból kivonni.


Gondolkodott-e már valaki azon, miért növekszik egyre rohamosabb ütemben az allergiások, a cukorbetegek száma?

Mára bebizonyosodott, hogy ezen tünetek mindegyike a hibás búzafehérjék fogyasztására vezethetõk vissza.

A forgalomban lévõ szójafajták szintén génmanipuláció áldozatai.
Eddig az ijesztõ tények.

És íme a vigasz: van egy õsi növény, az egyre többet emlegetett tönköly, aminek érintetlen a génállománya, húsz százalék a teljes egészében emészthetõ fehérjetartalma!

Kisgyerekekkel végzett kísérlet megmutatta, hogy a még természetes ösztöneik vezérelte csöppséget a kenyeres kosárból mindig a tönkölybõl készült kenyeret vagy süteményt választották. A felnõtteknek napi 12-15 dekagramm elég belõle. Így értehetõ, miért tudtak jóllakni eleink „csak” kenyérrel. Amit ettek, valóban táplálta szervezetüket, erõt adott a legnehezebb munkákhoz is.


Joggal kérdezhetjük a fenti adatok birtokában: miért nem áll át a magyar gazdaság a lehetõ leghamarabb a tönköly termesztésére?
Mire várunk?
Persze, tudjuk, Isten malmai lassan õrülnek. Elõbb a bizonyíték!

Kalmár Gergely és Kajdi Ferenc kutatók már 1995-ben bejegyeztették az újrafölfedzett növényfajt ÖKO-10 néven (hogy neve legyen a gyereknek, „akit” Magyarhonban elõször 1498-ban említenek elõször II. Ulászló egyik törvényében vulgo thenkel néven). Õk azóta valósággal küzdenek azért, hogy a tönköly mindenki számára elérhetõ táplálék legyen. Próbálkoztak a katonasággal is. Eddigi legnagyobb sikerük a Magyar Kajak-kenu Szövetség válogatottja sydney-i olimpiai szereplése. A sportolók szerint az ÖKO-10-bõl készült termékek is - magas tápértékük és energiatartalmuk révén - hozzájárultak eredményes felkészülésükhöz. Hasonló véleményen voltak súlyemelõink is.
Mégis, mi a széleskörû termesztés akadálya? A kutatók már pedzik a választ. A tudományos élet szereplõi primitívnek bélyegezték szelekciós módszerüket. Annak belátásához sem kell túl éles logika, hogy a növényvédõszerek és mûtrágyák gyártói, valamint a vetõmagüzemek miért nem lelkesednek a manipulálást nem tûrõ növényért. A malomipar pedig a szükséges hántolás miatt húzódozik, mondván, sok energiát emészt fel. A háttérben pedig egy láthatatlan, de annál eredményesebb erõ, a gabonamaffia teszi ki a stoptáblát. Erre sajnos számos bizonyíték szolgál (a hatóság által indok nélkül leállított uszályok, semmivé váló terményes zsákok…)
Hát ezért olyan drága a tönkölybúza liszt. 220 forint egy kiló a bioboltban. Ráadásul vadászni kell rá, mert ha nincs elég kereslet, nem rendelnek a boltosok. De mitõl lenne kereslet, ha nem ismerik a termékeket? Jó kis körök. Jobb, mint a gabonakörök. De ha így megy tovább, Japánban elõbb lesz piaca, mint itthon. Ott díjazzák a tönkölyt, mert más gabonákkal ellentétben nem penészedik, vegyszer nélkül sem. Az élelmezési gondokkal küzdõ országok is érdeklõdést mutatnak a világ minden tájáról! Csak éppen mi nem?